A blog története

Bakonybéli Napló, Rómer Flóris Természetismereti Szakkör

A Bakonyicum blogot 2012 októberében kezdtem el írni azzal a céllal, hogy bakonyi túraélményeimről számot adjak. Ekkor már csaknem tíz éve éltem Bakonybélben, és szabadúszó biológusként főként a Magas-Bakony faunája érdekelt, különös tekintettel a hegység rovarvilágára, amelyre az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának munkatársai hívták fel a figyelmemet. A zirci múzeumban hónapokon át dolgoztam önkéntesként, és ezalatt a szakma gyakorlati fogásai mellett sokat tanulhattam a Bakony-kutatás több évtizedes múltjáról is.

2013-tól 2016-ig a a zirci Reguly Antal Szakképző Iskola biológiatanára voltam, ebben az időszakban a Bakonyicum Bioblog a tanórák kiegészítő anyagaival, valamint a tanulmányi versenyekről szóló hírekkel egészült ki. Az élővilág és a természetvédelem iránt érdeklődő diákok számára 2014 októberében megalapítottam a Rómer Flóris Természetismereti Szakkört. A szakköri kísérletek és túrák beszámolói akkoriban szintén a blog tartalmát gazdagították.

2018 és 2020 között a pápai Acsády Ignác Technikumban és Szakközépiskolában az Ökocsoport tagjaként természetismereti túrákat szerveztem az érdeklődő diákok és kollégák számára. Ebben az időben a terepbejárások tapasztalatait foglaltam össze a blog bejegyzéseiben.

Terepbejáráson a zirci Pintér-hegyen, 2014 októberében

*

Rómer Flóris nyomában a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

Feleségemmel 2021 novembere óta élünk Bakonyszücsön, a Pápai-Bakonyalja egyik legkedvesebb, legcsendesebb településén. Kertünkből a Kőris-hegyre látni, néhány lépéssel odébb, a falu határából pedig az Északi-Bakony központi vonulatának csodálatos látványa hívogat, hogy útra keljünk kedvenc ösvényeinken, de előszeretettel indulunk a hegység más régióinak (valamint a Bakonyicum flóravidék, vagyis a Dunántúli-középhegység) felfedezésére is, hogy mind jobban megismerjük a Bakonyvidék természeti, régészeti és néprajzi értékeit. 

Látogatóban a tési szélmalmoknál 2021 júliusában

A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként 2024 és 2027 között Bakonyicum című verseskötetemen dolgozom. A kötet verseiben Rómer Flóris nyomába indulok, megismételve A Bakony –  Terményrajzi és régészeti vázlat című, 1860-ban megjelent könyvének felfedezőútjait. A versek világát Rómer Bakony-kötete és terepi jegyzőkönyvei mellett régészeti, helytörténeti, néprajzi és  természettudományos szakkönyvek és folyóiratcikkek, valamint személyes élményeim is alakítják. A folyamatosan készülő Bakonyicum-verseket irodalmi folyóiratokban közlöm (többek között az Alföldben, az Irodalmi Szemlében, a Pannon Tükörben, a Tempevölgyben, az Új Forrásban, a Vár Ucca Műhelyben, a Vigiliában és a zEtnán), a Bakonyicum blogon pedig a hon- és természetismereti kutatómunkám alapján készülő úti jegyzeteket közlöm.

Takács Nándor

Feleségemmel 2024 áprilisában a Csobánc déli lejtőjén, háttérben a Tapolcai-medence néhány tanúhegyével (Badacsony, Tóti-hegy, Gulács) és a Balatonnal