A keresztcsőrűek érkezése

Október első hetében a megyei napilap is felhívta a figyelmet a bakonyi fenyvesekben tömegesen megjelenő keresztcsőrűekre (Loxia curvirostra). A madarak szeptember végén már itt voltak, Bakonybélben október közepéig voltak észlelhetők. 

Az alábbi képen a kertünk duglászfenyőjén napokon át lakmározó csapat egyik hímje látható ( 2012. október 11.).


A keresztcsőrű táplálkozás közben többnyire fejjel lefelé kapaszkodik a tobozokon.  A hím pintyek színe a narancssárgától a halvány kárminpirosig változhat, a tojók és fiatalok pedig szürkészöld színűek. A szakirodalom szerint Magyarországon inkább kóborol, semmint vonul. A Bakonyban megjelenő csapatok nagy valószínűséggel az Alpokból lehúzódó madarakból állnak. Költési időben legszívesebben lucfenyőmagot fogyaszt, de megeszik gyakorlatilag bármilyen fenyőmagot, továbbá ciprusok, borókák magvait is. Ausztriában januártól márciusig költ a legszívesebben, ott a völgyektől az erdőhatárig mindenhol előfordul. A fiókákat is fenyőmaggal etetik, így, ha a toboztermés megfelelő, akkor a költési időszak egész télen kitarthat. (Szibériában -35 fok mellett is költenek.) Magyarországon minden évben megfigyelhető, de költése szórványos. A Soproni-hegységből igazolódott több alkalommal a költése, január és április között. Az ornitológusok szerint alkalomszerűen költhet a középhegységek telepített fenyveseiben és fenyő-lomb elegyes erdőkben is. Alkalomszerű kóborlásaik útvonalát a (bőséges) fenyőmagtermés határozza meg. A tobozokat többnyire a fák felső lombjában kopasztják, és nem zavarja őket, ha az alsóbb ágakon széncinegék és fenyvescinegék csemegéznek. Csapataik általában 15-20 madárból állnak. A leírt csapat ennél valamivel nagyobb lehetett, kb. 30 fős.



A nálunk időző madarak D-DNy felé vonulnak el, Szlovénián és Olaszországon keresztül. Úgy tartják, hogy a keresztcsőrű érkezése kemény és hideg telet jelez. A madár kóborló életmódja miatt talán elhamarkodott ilyen jóslásokat tenni, az mindenesetre igaz, hogy távozásuk után néhány nappal érkezett meg az előző bejegyzésben említett hidegfront, jelentős havazással.

Védett!

Felhasznált és ajánlott irodalom:
  • Magyarország madarai, szerk. Haraszthy L., Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1998., 374-375. o.
  • Naturführer Österreich, szerk. Höpflinger - Schliefsteiner, Styria, Graz, 1995., 396. o.
  • Szárazföldi madarak, szerk. Sauer F., ford. Schmidt E., Magyar Könyvklub, 1995., 252. o.
  • Uránia Állatvilág, Madarak. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978., 456-457. o.


Megjegyzések