Március a Tönkölösön

A szélsőséges márciusi időjárásban ma épp meleg és napos időt kaptunk, ezért rászántam magam, hogy A Tönkölös vízmosásaiban barangoljak kicsit. A Tönkölös a Magas-Bakony központi vonulatának azon része, mely Észak felől határolja Bakonybélt. Legmagasabb pontja (a térképeken jelölt Tönkölös-hegy) 515 méteres. A hegy Észak-Északnyugat felől nem kap szélárnyékot, így a tető igen huzatos.

A Tönkölös egyik, a Száraz-Gerence völgye felé tartó vízmosása

Amiről a Tönkölös számomra leginkább nevezetes, az a párás völgyeinek tetőközeli zugaiban élő babérboroszlán-állománya (Daphne laureola). Az örökzöld növény hazánkban védett, a bakonyi bükkösök kivételével csak a Keszthelyi-hegységben, a Vértesben és a Börzsönyben található meg.

A babérboroszlán az üde erdőket kedveli. A Bakonyban a gyertyános és a bükkelegyes erdőkben is megtalálható, laza, köves talajon. Felálló, alig ágas cserjének mondják, ami a magas-bakonyi példányoknál gyakran azt jelenti, hogy az avarszinten két-háromfelé elágazó növény laposan emelkedik a gyepszint fölé, kb. 40-50 cm magasra. A babérboroszlán egyébként 40-100 cm magasra nő meg. Ágainak kérge fiatalon sárgászöld, majd később világosbarna. Levelei szórtak, lándzsás-elliptikusak. A virágok zöldessárgák, a levél hónaljában találhatók kis fürtökben. Bogyója fekete. Tetszetős, bőrnemű leveleivel magára vonja a figyelmet még késő tavasszal és nyáron is, amikor az aljnövényzet már dúsabb. Védett, mediterrán maradványfaj (reliktum). 

A hegyen most átlagosan 10-15 centiméteres a hó, ami az intenzív olvadás miatt nehéz, vizes. A március 14. és 15-i hófúvások miatt még mindig találhatók térdig érő hóval borított árkok is. A télies tájat  a babérboroszlánon kívül a medvehagyma (Allium ursinum) üde zöld friss hajtásai teszik barátságosabbá. A hajtások már korábban kibújtak, de a március közepi nagy hóvihar betemette a növényeket. Most, az olvadás után szépen látható, ahogy a medvehagyma még lombfakadás előtt uralma alá hajtja az erdő gyepszintjét. A majd áprilisban megcsodálható "medvehagyma-rétek" kezdeménye tehát így fest:

Medvehagyma üdezöld, friss hajtásai

Felhasznált irodalom:

• Bolliger, Erben, Grau, Heubl: Cserjék. Természetkalauz sorozat. Magyar Könyvklub, 1998., 112. o.
• Simon, T.: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000., 240-241. o.