Akik rovarok gyűjtésével foglalkoznak, tudják, hogy a legérdekesebb fajok sokszor igen rejtett életmódot élnek, mások nappal egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán kerülnek a szemünk elé. A kövek és farönkök alatti világ azonban nem csak a gyűjtők számára lehet izgalmas; mindannyiunk számára rejthetnek érdekességeket az avarlakó és kéreg alatt megbújó állatok rejtett közösségei.
Januárban több alkalommal sétáltam fel a közeli Köves-hegyre, hogy telelő rovarokat kutassak fel. Számos erdeifenyő dőlt ki itt az utóbbi időben, amiket az időjárási tényezők már meglehetősen kikezdtek, elsősorban ezeknek a fáknak a kérge alatt vizsgálódtam. Jellemzően az első faj, amivel találkozhattam, a harlekin-katicabogár (Harmonia axyridis) volt, többféle változatában.
Harlekin-katicák (a sárga var. novemdecemsignata, a fekete var. spectabilis)
A fák kérge alatt azonban nemcsak betolakodók próbálják átvészelni a telet. Az őshonos bogárfauna tagjai közül sokszor találkozhatunk fenyőkéreg alatt a feltűnően lapos testű skarlátbogárral (Cucujus cinnaberinus), vagy a gödrösnyakú cincérrel (Criocephalus rusticus) is. Előbbi a lapbogarak családjába tartozó szép vörös színű, 11-15 mm hosszú bogár. Kidőlt erdeifenyő kérge alatt február 12-én találtam meg egy példányát, sajnos, már elhullottan. A skarlátbogár imágója ősszel fejlődik ki, és a telet a kéreg alatt tölti, a szakirodalom szerint főként ilyenkor lehet vele találkozni.
A skarlátbogár imágóját ősztől tavaszig fakéreg alatt találhatjuk meg
A gödrösnyakú cincér lárvája az erdeifenyő fájában fejlődik. Nagysága 10-27 mm között változó. A bogár a nevét az előtor hátán található két bemélyedésről kapta
A bogarakon kívül más ízeltlábúak is előszeretettel telelnek át kéreg alatt. Erdeifenyőben keresztespókok, poloskák (pl. bencepoloska) és fátyolkák is szép számmal előfordultak.
Fátyolkák (Chrysopa sp.) az erdeifenyő kérge alatt
Februárban az avarlakóké volt a főszerep. Bakonybél környékén több helyen is keresgéltem a fatörzsek tövében összegyűlt laza növényi törmelékben. A Borostyán-kútnál, a mészkőszikla mélyedéseiben többféle bogár kitinpáncélját is sikerült összegyűjtenem. Ezek egy része lehetett helyben elfogyasztott zsákmány, vagy másutt áldozatul esett bogarak csapadék által odamosott részei is.
Szárnyfedők a Borostyán-kúti szikláról: fent rózsabogár (Cetonia), cserebogár (Melolontha), alul pedig futóbogár (Carabus convexus), illetve kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) fedői
Szárnyfedők a bakonybéli Köves-hegy kidőlt fatörzsei alól (bükk): fent havasi cincér, lent szarvasbogár hímjének fedői. Utóbbin feltehetően rivális bogár által ejtett sérülések nyomai
Márciusban, ahogy az idő fokozatosan melegedett, a rovarok előmerészkedtek téli rejtekükből. Becsléseim szerint a Köves-hegy tömött avarjában négyzetméterenként mintegy 40-50 Harlekin-katica telelhetett át, és köztük nem ritkán az őshonos kétpettyes katicabogarat is megtaláltam.
Tizenkilencpettyes harlekinkaticák közt (Harmonia axyridis var. novemdecemsignata) az őshonos kétpettyes katicabogár (Adalia bipunctata). Jól érzékelhető a Harlekinek hazai katicákhoz képest nagyobb mérete
A lábon száradt bükk odúiban tömegesen teleltek át a lovagbodobácsok (Lygaeus equestris). Napozás közben is meglehetősen éberek maradtak: amint egy árnyék átsuhant felettük, azonnal visszabújtak a fák repedéseibe.
Lovagbodobács (Lygaeus equestris)
A kellemes tavaszi idő beköszönte után is sok ízeltlábú keres menedéket kidőlt fák és kövek alatt. Az itt fellelhető élőlényközösség puhatestűekkel és gyűrűsférgekkel egészül ki. Erről a változatos világról szól majd a következő beszámoló.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
- Merkl, O.: A bogarak világa. Magyarország leggyakoribb bogarai. Műszaki Kiadó, Budapest, 2009.
- Móczár, L.: Az állatok gyűjtése. Gondolat Kiadó, Budapest, 1962. pp. 151-154.
- Móczár, L. (szerk.): Állathatározó I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése