Ugrás a fő tartalomra

Bakonyicum túrablog

Keresés ebben a blogban

Rómer Flóris Természetismereti Szakkör, Zirc, 2015/2016

Bejegyezte: Takács Nándor – szeptember 07, 2015

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Reguly Antal Szakképző Iskola Rómer Flóris Természetismereti Szakkör Zirc

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések

Hüllők a ház körül I. - Rézsikló

A jó néhány héttel ezelőtti utolsó bejegyzésben rég kihalt kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkoztam. Ezek után szinte adja magát, hogy a Magas-Bakony élővilágával való ismerkedést a ma itt élő hüllőkkel folytassuk. Az alábbiakban egy olyan kígyót fogok bemutatni, mellyel szerencsés esetben házunk táján is találkozhatunk, éppen ezért fontos, hogy felismerjük, és még csak tévedésből se pusztítsuk el, hiszen Magyarországon minden hüllő és kétéltű védett! A rézsikló (Coronella austriaca) A rézsikló 60-70 cm hosszú kígyó. A kígyók rendjén belül (Serpentes) a siklófélék családjába (Colubridae) tartozik. Feje a testéhez képest viszonylag kicsi, és kicsik a szemei is. A fej mindkét oldalán fekete csík húzódik az orrnyílástól a nyakig. Pupillái kerek alakúak. Pikkelyei sima felületűek. Színe meglehetősen változatos, de az megállapítható, hogy a hímek háta barna, vörösesbarna, hasa narancsvörös színű, míg a nőstények színösszetétele inkább szürkés: hátuk szürke vagy barnásfekete, has

Hüllők a ház körül III. - Erdei sikló

Éveket kellett várnom, mire az első erdei siklót megpillanthattam - sokáig nem volt szerencsém a faj képviselőihez. Ám arra nem számítottam, hogy egymás után két alkalommal (júliusban és szeptemberben) a kígyó szürke színváltozatára bukkanhatok, és ehhez még az udvarból sem kell kitennem a lábamat. Az erdei sikló (Zamenis longissimus) a bakonyi erdők jellegzetes kígyófaja. Olyan fás és bokros élőhelyeken találhatjuk meg, ahol az erdőt tisztások, nyiladékok szakítják meg. Gyakran előfordul erdőszéle ken is, ezért a települések határában gyakran esik áldozatul a dűlőutakon közlekedő járműveknek. Az erdei sikló nappali életmódot folytat. Ha napközben nem emelkedik magasra a hőmérséklet, vagy borult az idő, akkor akár egész nap találkozhatunk vele. A búvóhelyén meglepett kígyó ritkán agresszív, de a kézbe vett példányok harapósak. A kifejlett példányok színe változatos. Hátuk az olajzöldtől a barnáig sokféle lehet. A test középtáján, a hát és a test oldalpikkelyeinek szegély

A jelenlét nyomai

Első, már tavaszinak mondható sétámon a környéken gyakran előforduló állatok nyomait kerestem. A házunkhoz közeli Köves-hegyen mindig nagy a forgalom, így nem kellett egy gyönge óránál több, hogy az alábbi felvételeket elkészíthessem. Az első képen fekete harkály (Dryocopus martius) vésésnyomát látjuk, viharban kettétört erdeifenyő törzsén. A madár főként a fák törzsének alsó szakaszán keres hangyák és pajorok után, de olykor a talajról is zsákmányol bogarakat. Igen félénk állat, és az embert messziről kiszúrja, meglehetősen türelmes és csöndes munka a megfigyelése. Míg más harkályok (pl. nagy fakopáncs, zöld küllő) gyakran előfordulnak kertekben is, addig a fekete harkállyal lakott területen, ház körül még nem találkoztam. A kép bal alsó sarkában alig észrevehetően a fenyők tipikus gombája, a szegett tapló (Fomes marginatus) figyelhető meg. Egy másik, kéregről leválasztott példányról egy korábbi fotó: A nyomokra visszatérve, a megtalálásukban könnyű dolgom volt,

Üzemeltető: Blogger