2015 nyarán nemcsak önszorgalomból, hanem megbízásból is sokszor indultam terepbejárásokra a Magas-Bakonyban. Mozgalmas hónapokat éltem át, több túracsoportot vezettem Bakonybél és Zirc környékén egyaránt. Augusztus egyik hétvégéjét egy fővárosi klub tagjaival töltöttem: első nap a Cuha völgyében, második nap az Ördög-árokban túráztunk. A terepbejárások képeit, tapasztalatait azonban más elfoglaltságaim miatt nem sikerült időben közzé tennem, és lassan el is merültek az archivált bakonyi képanyagban... Négy év telt el azóta, s idén nyáron kedves barátaim kerestek fel bakonyi nyaralásuk alkalmával, hogy tanácsot kérjenek a Csesznek környéki szurdokvölgyekkel kapcsolatban. Hogy a túra tervezését segítsem, előkerestem minden forrást, melyet annak idején magam is használtam, és ekkor akadtam rá újból a 2015-ben készített fotóimra is. Ezeket teszem most közzé, rövid magyarázatokkal ellátva.
Felhasznált irodalom:
Rómer Flóris (1860): A Bakony.Terményrajzi és régészeti vázlat. Bakonyalja Barátai Egyesület, Pápa, 2010.
 |
| 2015. július 31-én egy borongós délelőttön indultam el a terepbejárásra Csesznekről. Akkoriban még nem volt autóm, így Zircről busszal utaztam Csesznek-Suttonyig. A települést délkelet felé elhagyva a Kőbánya tetejéről készítettem ezt a panorámaképet |
 |
| A Kőbánya felett vezető ösvényen fésűkagylókat és nummuliteszeket tartalmazó eocén korú mészkövek gyűjthetők |
 |
| A piros és a zöld jelzés elágazásánál kétféle körtúra is tervezhető. Sokak egybehangzó tapasztalata, hogy jobb az Ördög-árokban kezdeni, és a Kő-árokban visszatérni Csesznekre |
 |
| A piros jelzést választva a Töbör-hegy oldalában bükkösökkel tarkított erdőben vezet az utunk |
 |
| Miután egy meredek oldalban leereszkedünk a völgybe, éles jobbkanyart téve máris az Ördög-árok alsó bejáratánál találjuk magunkat. Ez a bejárat Bakonyoszlop felől, a P+ jelzésen még hamarabb elérhető, ha arra van szükség |
 |
| Már a szurdokvölgy alsó szakaszán érdekes kőtömböket, sziklaformákat pillanthatunk meg, bennük kisebb-nagyobb, olykor akár barlangnyi méretű odvakkal. A nagyobb üregek különböző állatoknak adnak nappali menedéket (a bagolylepkéktől kezdve a denevérekig), ezért óvatosan közelítsük meg őket, és ne háborgassuk a pihenő jószágokat! |
 |
| A hazai erdőkben tavasztól őszig mindenfelé gyakori álganéjtúrók hálás fotótéma a természetkedvelőknek: könnyen észrevehetők, lassan mozognak és látványosak is, mint ez a zöld változatú tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis var. viridissimus) |
 |
| Rétegek és réteglapok: az egykori völgyet a benne évezredekkel ezelőtt hömpölygő torrensek, később a patak vize mélyítette szurdokká, felszínre hozva a sok millió éves, összetöredezett üledékrétegeket |
 |
| A szurdokvölgyben a napfény még nagyobb kincs, mint másutt: árnyéktűrő lágyszárúak és gímpáfrány igyekszik csapdába ejteni a déli napsugarakat |
 |
| Az első komolyabb akadály, melyet a völgybe lezuhant kőtömbök alkotnak a közéjük szorult törmelékkel és csapadékvízzel, felülnézetből |
 |
| Mesteri rejtőszínezetük ellenére a fürkésző szemek észrevehetik az avarban lapuló erdei békákat (Rana dalmatina) |
 |
| A túrajelzés hol az oldalban visz, hol a patakmederben, de az útvonal mindig tartogat érdekes látnivalót a következő kanyar után... |
 |
| … például a meder kövei közt megbújó nummuliteszek (leggyakrabban Nummulites perforatus) 2-3 cm átmérőjű ősmaradványait. Az Ördög-árokban és környékén Rómer Flóris az 1850-es években az általa gyűjtött fosszíliák között a Szent László pénzén kívül említést tesz a Cerithium giganteum nevű eocén tornyos csigaház és a triász korból származó Megalodon (Neomegalodon) triqueter nevű kagyló példányairól is. A Cerithium giganteum a nevéből is sejthetően (giganteum = gigászi, óriási) a valaha élt legnagyobb termetű csigák közé tartozott. Rómer harminc centiméteresnél hosszabb példányokról ír, de a Párizsi-medencéből ismertek ennél nagyobb méretű házak is. A Megalodon és Neomegalodon nemekbe tartozó számos kagylófaj több helyről ismert akár Magyarországról is, például a veszprémi Aranyos-völgy fődolomitjából |
 |
| Illusztrációként egy, a Párizsi-medencében talált Cerithium giganteum csigaház. A kép forrása: vertebresfossiles.free.fr |
 |
| A ma élő faunából szinte elkerülhetetlen a találkozás a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) egyedeivel az ösvények mentén |
 |
| Az Ördög-gát a hatalmas sziklatömbbel, mely a két sziklafal közé szorulva elzárja az utat, kétségkívül a szurdokvölgy legnagyobb nevezetessége. A baloldali sziklafalon vaspántok és kapaszkodóként acélsodrony segíti az átkelést. Jobbról a gát megkerülhető, ha felmászunk a meredek oldal lépcsőin a sziklafal tetejére |
 |
| Visszatekintés a középre zuhant sziklatömbről az acélsodronnyal megtámogatott "útvonalra" |
 |
| A László-forrási pihenő már a Kő-árok bejáratát jelzi, melyet az Ördög-árokból kijutva, jobbra térve a zöld jelzésen át közelíthetünk meg. Barátaimmal idén nyáron ezt az útvonalat választottuk a Csesznekre való visszatéréshez, jómagam 2015-ben pedig Gézaháza felé vettem az irányt, ahonnan menetrendszerinti autóbusszal tértem vissza Zircre. A Bakonyoszlop - Ördög-árok - Kő-árok - Csesznek "körtúra" egy 20 perces pihenővel, kényelmes (nézelődős) tempóban kb. 5-5,5 óra alatt teljesíthető, izgalmas és látványos kirándulás |
 |
| Lovak a gézaházi réten, 2015 júliusában |
Felhasznált irodalom:
Rómer Flóris (1860): A Bakony.Terményrajzi és régészeti vázlat. Bakonyalja Barátai Egyesület, Pápa, 2010.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése