Rómer útjain a Bakonyban I/3. – Úrkúttól Nagyvázsonyig

 2023. április 13.

Szemerkélő esőben vettünk búcsút a Kilencháztól, és az előző napi délutáni sétáról már ismerős ösvényen közelítettük meg a Kab-hegy északi lejtőjét, ahol nyiladékokon át rövidítettük a kék jelzés kanyargós útvonalát, hogy minél hamarabb fedezékbe jussunk az eső elől. Az adótornyokat elhagyva a kilátóhoz siettünk az eső elől menedéket adó tetőt remélve. A kilátó azonban tetőzet nélküli, így a lépcső alá húzódva fújtuk ki magunkat és ettünk pár falatot. Láttuk a Balatont, a tihanyi dombokat, a borús idő ellenére is igazán látványos panoráma tárult elénk.

Szemerkélő esőben Úrkúttól a Kab-hegy csúcsáig

A távolban a Balaton kis részlete a Kab-hegyi kilátóból

A Kab-hegyről leereszkedőben több helyütt láttunk tavaszi kankalint (Primula veris), és Nagyvázsony előtt a fás-bokros legelőkön előkerült a tavaszi hérics (Adonis vernalis) is.

"Búslakodó" tavaszi kankalin az esőben

Búcsúzunk a Kab-hegyi adótornyoktól

Tavaszi hérics bontogatná szirmait a barátságtalan időben

Fás-bokros legelők között vezet az ösvény a Kab-hegytől Nagyvázsonyig

Tizenöt kilométeres gyaloglás után érkeztünk meg Nagyvázsonyra, ahol első utunk a Balázs kisvendéglőbe vezetett. Jó volt ebben a kellemes és barátságos étteremben felfrissülni a hosszú túra végén. Mire a desszertet és a kávét is elfogyasztottuk, a szemerkélés komoly esővé változott, így sajnos ezúttal nem néztük meg sem a várat, sem a kolostorromokat, sem a postamúzeumot. 

Megérkezünk Nagyvázsonyra. A Kinizsi-vár impozáns tornyának látványa fogad, melyről Rómer így ír: "Ezen négy emeletes négyszögü épület, földalatti üreivel, a beffroi valódi mintája. Az úri emeletben az ajtó és ablak-ragasztékok fehér márványból készültek és koruk jellegét tökéletesen igazolják; (...)" (RÓMER 1990: 180)

Egyedül a pulai elágazásnál, a veszprémi buszra várva nyílt alkalmunk körbesétálni a Szent István-templomot, amely román stílusban épült, és később Kinizsi Pál újította fel 1481-ben. 

A Szent István-templom tornya és belső berendezése barokk. "A városon kivül áll, a még egészen ép, góthizlésü hajdani plébánia templom, melyben azonoban manap ritkán tartatik isteni szolgálat. (...) A kéttagozatu támfalak a templomot veszik körül, melynek egész szerkezete igen egyszerü és ívgerincezete vállkövekben végződik; azért mégis kár volna, ha ezen egyház, mely eredeti idomába kevés költséggel visszahelyeztethető, mint hallám hogy terveztetik, magtárul változtatnék át." (RÓMER 1990: 180). A község honlapja szerint a templomban jelenleg évente egyszer van szentmise Nagyvázsony búcsúnapján, augusztus 20-án, de kérésre keresztelők és esküvők helyszínéül is szolgál. 

A templom bejárata fölötti szoborkompozíció. Gazdag képanyag található a templomról a Várlexikon honlapján

A túra utolsó, Úrkút és Nagyvázsony közötti szakaszának adatai a Bergfex mobilalkalmazásból

A 2023. április 11. és 13. közötti, háromnapos túrán Bakonybéltől Nagyvázsonyig gyalogoltunk; az első éjszakát Városlődön, a másodikat Úrkúton töltöttük. Bár igyekeztünk minél több időt szánni a nézelődésre, felfedezésre, így is sok minden kimaradt azokból a látnivalókból, amelyeket előzetesen összegyűjtöttünk. Az úrkúti sétát (a Macskalik-barlanghoz és a Tönkölyös-víznyelőhöz) nem számítva a három nap alatt mintegy 52 km-t tettünk meg és rengeteg élménnyel gazdagodtunk, melyek közül a legfontosabb, hogy feleségem születésnapja alkalmából kettesben vándoroltunk a Magas-Bakonytól a Déli-Bakony egyik legnevezetesebb településéig, Nagyvázsonyig. 

IRODALOM

RÓMER Flóris 1990 [1860]. A Bakony. Terményrajzi és régészeti vázlat. Hasonmás kiadás, Európa Könyvkiadó, Budapest. Internetes elérés: https://mek.oszk.hu/15000/15064/15064.pdf (A letöltés ideje: 2023.10.01.)

A fotókat Takács-Csomai Zsófia és Takács Nándor készítette.