Rómer útjain a Bakonyban I/5. Bakonycsernyétől Kisgyónig

 2023. május 28. (Pünkösd a Keleti-Bakonyban, 2. rész)

„Csernye szalagkint terül el egy domblánc alján. Alig van pont a vidéken, honnan az egész helységet egyszerre lehetne látni, — részleteit pedig csak ugy élvezhetjük , ha a katlanban, mely e nagy falut rejti, benn vagyunk.” (RÓMER 1990: 82) Bakonycsernyéről indultunk el második napi túránkra, melynek fő célja a Rómer által is meglátogatott egykori márványbánya, ma védett geológiai feltárás, az erdei szentély, valamint Kisgyón bányaépületeinek maradványai voltak. A faluból a kék négyzet jelzésen, a régi vasút nyomvonalán, a Dültfás-patak medrében indultunk el, öreg fűzfák között, ingoványos gyalogúton, a patak kiöblösödéseit kerülgetve. 

A patak kiöblösödő medrében kis tó keletkezett

Hatalmas, öreg fűzfák kísérik az ösvényt a Dültfás-patak mentén

Jókora sárga gévagombát láttunk egy kettétört, odvas fűzfa törzsén, mely a gombakedvelők körében ínyenc csemegének számít. Balra, egy bekerített legelőn, róka kémlelte a vidéket, míg egynéhány gyurgyalag szabályosan vissza nem kergette várába. 

A fekete nadálytő (Symphytum officinale) jól érzi magát a nyirkos, tápanyagban gazdag patakvölgyben, a patakparti-erdőszéli gyomtársulásban

A patakot elhagyva benőtt, szűk ösvényen haladt a piros jelzés a Tűzköves-árok fölötti gerincre, ahol kevés kovakövet gyűjtöttünk a kidőlt fák gyökerei közül. Sokan választották ezt a napot a túrázásra, itt is, ott is kirándulók beszélgetéseit hallottuk útközben. 

A gombernyő (Sanicula europaea) hazánkban a bükk- és gyertyánelegyes erdőkben gyakori. A népi gyógyászatban sokoldalúan felhasználják

Idővel a Hamuházhoz értünk, abba a kereszteződésbe, ahol előző évben már jártunk, amikor Tés felől közelítettük meg a Csikling-vár maradványait. Innen a kék +, majd a piros jelzésen haladtunk, míg a kék háromszög jelzést el nem értük. A Károly-laki kulcsosház mellett üde bükkösben, de szintén benőtt csapáson, kidőlt fák között vezetett utunk. A kulcsosház jó állapotú, környéke rendezett, és mint kiderült, autóval is megközelíthető. Kicsivel odébb szép kilátás nyílt Bakonycsernye és Mór felé. 

Domború futrinka (Carabus convexus) a Hamuház közelében, az erdészeti műúton

Az Erdei szentélynél ebédszünetet tartottunk, miközben a kék jelzésen folyamatos volt a turisták "áramlása". A közelben fedett pihenő is található, innen már csak néhány lépés a védett geológiai feltárás, mely Rómer idejében a fehérvári vasút építéséhez kibérelt márvány- (vörös mészkő) bánya volt. Rómer nagyon vágyott rá, hogy a legendás Ammonites- és Orthoceras-lelőhelyet meglátogathassa, és gyűjthessen a kövületekből, ami csernyei ott-tartózkodása során – kalandos módon – végül sikerült. A szépen kipreparált mészkőretegek között csak induláskor vettük észre a lapostányérnyi ammonitesz lenyomatát. A feltárás közelében számos kőbéltöredék és lenyomat látható a földön s a kőhalmokban.

Védett geológiai feltárás, az egykori márványbánya Kisgyón közelében

Ammonitesz-kőbéltöredék

A feltárt mészkőrétegből kipreparált hatalmas ammonitesz lenyomata

Kisgyón felé a kék jelzésen haladtunk tovább. Megtekintettük a Bányász-emlékművet, a lezárt alagutak bejáratait és a régi lámpaoszlopot a "Kisgyónbánya" felirat maradványaival.

Bányász-emlékmű Kisgyónnál. A bazaltból készült alkotás az 1944-ben elhurcolt, elveikhez hű bányászoknak állít emléket (forrás és további részletek: https://www.kozterkep.hu/16823/banyasz-emlekmu)

Bányaépületek maradványai a közeli erdőben

Kisgyónban „az 1920-as évek elején gazdag szénvagyonra bukkantak, aminek felszínre hozatala több mint 50 éven át adott munkalehetőséget a környékbeli bányászoknak. A kitermelés helyére, a Dültfás-völgybe bányászközösséget telepítettek”. A bánya az 1970-es évek elején kimerült. (Forrás: https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/emlekmu/kisgyonbanya/800957179/)

Bakonycsernyét a régi vasút nyomvonala helyett a műúton közelítettük meg. Mielőtt visszatértünk volna szállásunkra, Bakonykútiba, elautóztunk a Fehérvárcsurgói-víztárolóhoz, melyről kiderült, igen népszerű a környékbeli horgászok körében, nem utolsósorban szép látványosság.

A Fehérvárcsurgói-víztároló képe délnyugat felől

Bakonykútira visszatérve felkerestük a Kékforrás pihenőkertet, ezt a jó hangulatú kis "oázist", ahol a túrázót kültéri játékok, finom ételek és frissítők várják. Első házassági évfordulónk ünnepi vacsoráját itt költöttük el egy élményékben gazdag, szép tavaszi nap végén.

Nagyboldogasszony-templom, Bakonykúti

Pünkösdi kirándulásunk második túranapjának adatai a Bergfex mobilalkalmazásból

IRODALOM

RÓMER Flóris 1990 [1860]. A Bakony. Terményrajzi és régészeti vázlat. Hasonmás kiadás, Európa Könyvkiadó, Budapest. Internetes elérés: https://mek.oszk.hu/15000/15064/15064.pdf (A letöltés ideje: 2024.10.17.)

A fotókat Takács-Csomai Zsófia és Takács Nándor készítette.