Rómer útjain a Bakonyban és a Balaton-felvidéken II/1. Csobánc

„Magyarország egyik legbájosabb vidéke a Badacsony, a Szentgyörgy, a Gulács, a Csobánc, a Haláp alföldi környezetből kiemelkedő, haranghegyektől tarkított tája. A bazaltüstökök e hegyek tetején mint levélnehezékek megvédték az alattuk lévő lágy rétegeket a pusztulástól. A hegytetőket, mint pl. Badacsonyon, Szentgyörgyön, festői bazaltsziklák koronázzák. A hegyoldalakon a bazalttörmelék elvegyül a homokkal és az ország legkiválóbb bortermő talaját szolgáltatja. A magukban álló hegyek szinte kínálkoztak a középkor viharos időiben várépítés céljára. Szigliget, Csobánc, Tátika, Hegyesd várromjai regélnek ezekről a régmult időkről. Az omladozó várfalak, a szüretkor daltól hangos szőlők, a százados présházak, a Balaton közelsége, az alföldnek és a hegyvidéknek az ölelkezése a magyar táj legszebb szimfóniája.” (KOGUTOWICZ 1930: 302)

2024. április 11.

Átutazóban többször megfogadtuk, hogy adandó alkalommal eltöltünk néhány napot a Tapolcai-medencében, szállást foglalunk valamelyik településen, és meglátogatjuk nevezetességeit. Zalahaláp csonka hegye, a Gulács alakja, Csobánc várromja és az egész vidék szépsége – melyet a fenti idézetben Kogutowitz Károly gyönyörűen összefoglal – régóta hívogatott minket, mire 2024 tavaszán, feleségem születésnapja alkalmából szállást foglaltunk Gyulakeszin. Érkezésünkig számos túra tervét vetettük fel, melyek közül csupán kettőt tarthattunk meg, mivel tudtuk, hogy két nap alatt lehetetlen meglátogatni a környék számtalan természeti értékét és régészeti nevezetességét. 

Csobánc látképe a panzió emeleti ablakából

A szállás elfoglalása után (Gyula Vezér Lovasbirodalma) egy rövid sétára indultunk a faluban. Elsőként az Esterházy-kúriát kerestük fel, amely magántulajdonban van, így nem látogatható. A tulajdonos szépen felújította az épületet, kívülről is igen látványos. „Az épület feltehetően sosem funkcionált nemesi lakóhelyként, intézői lakásként, az uradalmi központi reprezentatívabb épülete volt.” – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisában (https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/18437, 2024. november 13.) Megtekintettük a falu templomát is (Szent Márton püspök római katolikus templom), amelyet az Esterházyak építtettek újjá az 1869-es tűzvész után, melyben az egész falu elpusztult. Az eredeti templom 1775 körül, késő barokk stílusban épült. A település első említése 1180-ból származik, Kesző néven. A település egy részét IV. László király a Rátót nemzetségbeli Balduin fia Gyula mesternek adományozta szolgálataiért. (VMK: 206) A Rátót nembéli Balduin fia Gyula "királyi ifjúként harcolt" egy 1273-as hadjáratban, apja pedig számos megyésispánság mellett többször viselte a pohárnokmesterséget IV. Béla uralkodása idején. (ZSOLDOS 2016: 32)

Gyulakeszi római katolikus temploma

1853-ban állított feszület a templom mellett. Felirata: "E JELBENGYŐZŐL"

2024. április 12.

Másnap a bőséges és a helyi termékekből, alapanyagokból készült reggeli után, amelyért kiemelt dicséret illeti szállásadónkat, elindultunk a Csobánc hegyére. A zöld jelzés egy jelentős szakaszán éppen útfelújítást végeztek (a csobánci szőlőkbe vezető földútról van szó), ezért kis kerülőt kellett tennünk észak felé, amit egyáltalán nem bántunk meg, mivel innen (is) szép panoráma tárult elénk. 

Látkép Gyulakeszi határából, a Szélmegye-dűlőútról délnyugat felé. A hegyek sorban, balról: Tóti-hegy, Gulács, háttérben a Badacsony, jobbra a Szent György-hegy 

A medencéből kiemelkedő vulkanikus hegyek. Balról jobbra a Csobánc, Tóti-hegy, Gulács, Badacsony

A hegylábra érve hangulatos hegyközségi ösvényen folytattuk utunk, az elején meredek kaptatóval, utána a szintvonalakkal nagyjából párhuzamosan futó földúton. Első rövid pihenőnket a Szent Donát-kápolnánál tartottuk.

Kilátás a Csobánc oldalából: szemben a szigligeti Várhegy, mellette balról az Antal-hegy

A műemléki védettségű Szent Donát-kápolna klasszicista stílusban épült 1830-ban

Az ösvényt a lila ökörfarkkóró, csillaghúr, ösztörűs veronika és bujdosó mák (Papaver dubium, a képen) virágai kísérték

Az orvosi atracél (Anchusa officinalis) útszéleken, gyomtársulásokban gyakori

Kilátás majdnem a Csobánc tetejéről dél felé: Tóti-hegy (mögötte Ábrahám-hegy és Örsi-hegy), jobbra a Gulács, melynek keleti lejtője ezen a fotón csaknem egészen "fedi" a Badacsonyét

Kilátás a Csobáncról észak felé: az előtérben Diszel, a település mögötti fenyvestől jobbra Hegyesd várroma. Balra az egykori bazaltbánya által megtépázott Haláp, lábánál Zalahaláp település. A horizonton halványan a Somló látható

Gyulakeszi látképe Csobánc várának romjai közül. Balra a Szent-György hegy. A várat 1255-ben említik korabeli feljegyzések. Sem a törökök, sem később a császári seregek (1707-ben) nem tudták elfoglalni. A szatmári békét követő várrombolási parancs okozta a vesztét (VMK: 207)

A Tapolcai-medence nyugati felének látképe a Csobáncról: balra a Badacsony (a Gulács kis részletével), középen Szigliget, jobbra a Szent György-hegy

A vár romjaihoz délben értünk fel, a romok között kialakított pihenőhelyen költöttük el ebédünket. A kardoslepke, hajnalpírlepke itt ekkor már repült, a Bakonyban ehhez még kissé barátságtalan volt az idő. A diófákon sok volt a levél, általánosságban zöldebbnek tűntek a lombok, mint a Magas-Bakonyban vagy akár a Bakonyalján. 

Jegyzetek készülnek Csobánc várában, a déli pihenőn

Rómer Flóris 1861. augusztus 11-én járt a Csobáncon, mint ahogy arról jegyzőkönyve tanúskodik. Füzetébe vázlatokat is készített a várromról, felülnézeti rajzon szemléltei a falak és a bástyák elhelyezkedését (VALTER és VELLADICS 1999). Későbbi művében (RÓMER 1876) is megemlíti a hegy oldalában fekvő egykori falut, Csobáncot, mely ottjártakor "10 házikóban alig számlál félszáz lakót", és amelynek romba dőlt templomát is alaposan megvizsgálja. A ma Rossztemplomnak nevezett műemlék rajza az említett jegyzőkönyvben szintén szerepel. A falu egykori helyét a térképen a Csobáncszög elnevezés jelzi.

„A szőllők közt fekvő régi templomka keletelt; északi oldalán nincsenek ablakai […] kerek apsison van két ablak, egyik kelet, a másik észak felé; e mellett egy kis fülkét, szentségházat, észlelünk. [...] A régiek emlitik, hogy apáik még a bucsuk alkalmával e templomhoz a kalmárok szekereit felvontatták; mert a kocsiút épen nem járható.” (RÓMER 1876: 7) A román kori templomrom belsejében kiszanált bútorokat és egy fekhelyet is láttunk, széjjelszórt használati tárgyak és szemétkupacok között; a hely azt a benyomást keltette, mintha – akár időszakosan – valaki itt húzná meg magát.

A Rossztemplom megtekintése után a kék jelzésen észak felé indultunk, és másik oldaláról kerültük meg a Csobáncot, majd a szőlőhegyre visszatérve a Papsapka-kövek felé vettük az irányt. Útközben ismét jobban szemügyre vettük a hegy élővilágát is; az egyre jobban felmelegedő, napos időben több rovar is mutatkozott; a lepkék mellett a nyolcsávos és kétsávos gyalogcincérrel is találkoztunk.

A kerti holdviola (Lunaria annua) kedvelt dísznövény, és olykor elvadul, mint talán itt, a Csobánc oldalában is

A kétsávos gyalogcincér (Dorcadion pedestre) a Dunántúli-középhegységben mindenütt közönséges...

...nyolcsávos rokona (D. scopolii) inkább az Alföld és a dombvidékek füves rétjeire jellemző

A Csobánc bazaltsziklái és vára a hegytetőn, nyugatról nézve

Ornithogalum-faj (madártej) a kőtengert övező erdőben

A soktérdű salamonpecsét (Polygonatum odoratum) a nyílt bokorerdők, a szárazságtűrő tölgyesek és füves szegélyeik növénye

A Papsapka-kövek látványos sziklaképződményei a Csobánctól délnyugatra fekvő dombon. Az erdei környezetben különleges látványt és élményt nyújt ez a földtani különlegesség. „A Papsapka-kövek nevüket jellegzetes formájukról kapták: az eredetileg egybefüggő kőzetfelszín évmilliók felszínalakító eróziós tevékenysége folytán feldarabolódott, azaz többé-kevésbé lapos felszínű, nagyobb darabokra töredezett.” Az idézet forrása és további információ ezen a linken

Április 12-i túránk adatai a Bergfex mobilalkalmazásból. A faluba visszaérve az újonnan nyílt/felújított Csobánc Bisztróban frissítettük fel magunkat

IRODALOM

BERKI Zoltán, KOVÁCS Attila Gyula (szerk.) 2021. Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység turistakalauz. Cartographia, Budapest

KOGUTOWITZ Károly 1930. Dunántúl és Kis-Alföld irásban és képben, II. kötet. M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézete, Szeged

MÓCZÁR László (szerk.) 1969. Állathatározó I. Tankönyvkiadó, Budapest

RÓMER Flóris 1876. Román- és átmenetkoru építmények hazánk területén. In: Archaeologiai Közlemények, 10., 1–61., https://real.mtak.hu/79716/1/139_ARCHKOZL_10.pdf

SIMON Tibor 2002. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

VALTER Ilona és VELLADICS Márta (sajtó alá rendezték) 1999. Rómer Flóris jegyzőkönyvei. Somogy, Veszprém és Zala megye (1861). Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest, https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Forr_02_Romer/?pg=0&layout=s

VMK = Veszprém megye kézikönyve, II. kötet. CEBA Kiadó, 1998.

ZSOLDOS Attila 2016. Vitézek, ispánok, oligarchák. Tanulmányok a társadalom- és a hadtörténetírás határvidékéről. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, https://m.militaria.hu/uploads/files/50787300_1586942765.pdf

A fotókat Takács Nándor és Takács-Csomai Zsófia készítette.