Rómer útjain a Bakonyban és a Balaton-felvidéken II/2. Szent György-hegy

2024. április 13.

Szent György-hegyi kirándulásunkra Kisapátiból indultunk, valamivel fél kilenc után. A reggel még kissé csípős és hideg volt, de az erős napsütésnek hála gyorsan felmelegedett az idő. A kisapáti határában fekvő Szent Kereszt-kápolnánál rövid pihenőt tartottunk. A kápolnát egy 1245-ben írt panasz tanúsága szerint, amelyet a veszprémi püspök a pannonhalmi apátnak írt, nem sokkal az irat keletkezése előtt kezdhették építeni. Az eredetileg román stílusú kápolnát a 15. században átépítették, valamikor a 16–17. század folyamán leégett, s 1720 körül építették újjá. Helyreállítását 1958-59-ben végezték el. A kápolna történetéről további részletek ismerhetők meg a Veszprém Főegyházmegyei Levéltár Sematizmusában. 

A középkori (gótikus és reneszánsz) részleteket tartalmazó 19. század eleji épület ma műemlék, s a nemesgulácsi egyházközséghez tartozik

A kápolna falában mészkő és bazalt váltakozik építőanyagként. Hasonló jelenségre Rómer Flóris a Rossztemplom kapcsán is felhívta a figyelmet (ld. a blog Csobánc című részében)

Kora délelőtti kilátás a Szent Kereszt kápolna udvaráról. Jobbra a Csobánc, balra a Tóti-hegy látható; a jobb szélen a lombok mögött a Gulács

A Szent Kereszt kápolna háttérben a Csobánccal és a Tapolcai-medence részletével

A Szent György-hegy eredeti neve a lábánál álló településhez hasonlóan Hegymagas volt, nevét később kapta a hegyoldalban Szent György tiszteletére emelt templomról. A középkorban Hegymagashoz tartozott a hegy másik két települése, Raposka és Kisapáti is. Utóbbi a pannonhalmi apátság birtoka volt, erre utal elnevezése (VMK 219). Túránkat a zöld jelzésen, a Bazaltorgona-tanösvényen folytattuk. A Balaton-felvidék tanúhegyeinek eredetét közérthetően és nagyon izgalmasan magyarázza el Cholnoky Jenő Dornyay Béla és Vigyázó János könyvében, a Balaton és környékének részletes kalauzában (1934). Az eltűnőfélben lévő Pannon-tenger vastag üledékrétegeire a felbugyogó bazaltlávából hatalmas kifolyások, lepények keletkeztek. A pliocén korszak rendkívül száraz éghajlata és állandó, erős északi szele lekoptatta az üledékrétegekből képződött fennsíkot, ám az egykori lávakifolyásokból képződött kemény bazaltkőzetet nem pusztíthatta el, sem alattuk a pannon üledékrétegeket. Ezért hívjuk tanúhegyeknek a Balaton-felvidék ősi vulkánjait; bazaltlepényük, bazaltsapkájuk alatt tanúskodnak a Pannon-tenger létezéséről, hatalmas mennyiségű felhalmozódott üledékéről (bővebben lásd DORNYAY és VIGYÁZÓ 2012: 23–27). 

„A bazaltlepények elvékonyodó széle mindenütt áldozatul esett a lepusztulásnak, azért mindegyik helyen a bazalt meredek, majdnem függőleges sziklafalakkal emelkedik a pannóniai rétegekből álló, alsó rész lankásabb lejtői fölött. Különösen erősen lepusztult mindegyik hegynek az északi oldala, azért ott látjuk a legszebb bazaltoszlopokat, mint a Szentgyörgyön (Kőzsákok), vagy a Badacsonyon (Kőkapu), meg különösen a Csobánc északi oldala megmászhatatlan, borzalmas meredekség.” (DORNYAY és VIGYÁZÓ 2012: 26) A fotó a Szent György-hegy bazaltorgonáinak tövében készült

A letöredező bazalttakaró szélén, törmelékes lejtőn visz felfelé az út a Szent György-hegyre

Kilátás a bazaltorgonák tetejéről: szemben Tapolca, mögötte a Haláp jórészt letermelt bazaltsapkájával

Egy másik kilátópontról a Gulács és a Badacsony képében gyönyörködhettünk. Köztük a délelőtti napfényben szikrázó Balaton

A hegy tetejére erősen párás időben érkeztünk, a kilátás gazdagságát a fotók nem igazán tudják visszaadni. A virágos kőris mézédes illata terjengett a levegőben és fecskefarkú lepkék cikáztak a virágzó cserjék és lágyszárúak között

A hegyről lefelé jövet a Jégverem-barlangokat is meglátogattuk. A ledőlt bazaltoszlopok között a levegő sohasem melegszik fel, valóban szinte jéghideg áramlatok köröznek az ember lába körül, ha a kőzettörmelékbe áll. A helyi legenda szerint sárkányok lakják ezen üregeket.

A sárkány mint szimbólum gyakorta előfordul a vidéken; ezt a humoros és ötletes "üdvözlő feliratot" előző nap, egy csobánci telek bejáratánál fényképeztük. A latin felirat jelentése 'itt sárkányok vannak'

Sárkányokkal végül nem, de az egyébként a nappali feltűnést többnyire kerülő pohos gyászbogárral (Gnaptor spinimanus) találkoztunk a hegyen (a spinimanus latinul 'tüskés kezűt' jelent; az elnevezés a bogárfaj egyik fontos határozóbélyegére utal)

A turbánliliom (Lilium martagon) a Szent György-hegy erdeinek egyik kimagasló természeti értéke. A felvételen virágzás előtti tövei láthatók. A turbánliliom hazánkban az üde bükk- és gyertyánelegyes erdők védett növénye (SIMON 2002: 685)

Szent György-hegyi kalandozásunk a pincék és présházak közti sétával folytatódott, miközben lefelé ereszkedtünk. A sok munkával felépített és karbantartott porták látványa építészeti és tájtörténeti szempontból egyaránt nagyon izgalmas. A bazalt sok helyütt feltűnik a kerítésekben, kapuzatokban is. Sok épület láthatóan nyaralóként is működik. A gyorsan melegedő tavaszi napon egyre több gyalogos és kerékpáros túrázóval találkoztunk. 

A Szent György-hegy oldalába a Lengyel-család építtette a barokk stílusú kápolnát, amelyet a Boldogságos Szűz tiszteletére szenteltek fel. A kápolna fából faragott berendezéseit az éppen zajló takarítás miatt nem tudtuk megtekinteni, talán egy másik alkalommal

A kápolna tornyának bejárat fölötti szoborfülkéjében Szent György látható a legyőzött sárkány társaságában. A kápolnáról további információk találhatók ezen az oldalon

Szent György-hegyi túránk részletei a Bergfex mobilalkalmazásból

Kirándulásunk végén Kisapátiba érkeztünk vissza; hazafelé autózva meglátogattuk a Csigó-malomban működő antikvitás-üzletet, mely bőséges kínálatával akár órákon át képes lekötni a régi bútorok, dísz- és lakberendezési tárgyak kedvelőit.

IRODALOM

BERKI Zoltán, KOVÁCS Attila Gyula (szerk.) 2021. Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység turistakalauz. Cartographia, Budapest

DORNYAY Béla és VIGYÁZÓ János 2012 [1934]. Balaton és környékének részletes kalauza. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest

SIMON Tibor 2002. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

VMK = Veszprém megye kézikönyve, II. kötet. CEBA Kiadó, 1998.

A fotókat Takács Nándor és Takács-Csomai Zsófia készítette.