Rómer útjain a Bakonyban I/6. Gaja-szurdok, Csókakő

2023. május 29. (Pünkösd a Keleti-Bakonyban, 3. rész)

Háromnapos kirándulásunk utolsó reggelén, szállásunktól immár elbúcsúzva, a Gaja-szurdok felé vettük az irányt. Gúttamási felől közelítve a Kis-várdomb alatti parkolóban tettük le az autót, ahol a kora délelőtti órán még bőven állt rendelkezésre parkolóhely, de ugyanez dél körül, amikor visszaérkeztünk, már nem volt elmondható. A Gaja-szurdok igen népszerű kirándulóhely: családi piknikezésre, gyalogtúrázásra, tanösvény-bejárásra és még kocogásra is nyílik lehetőség. 

A kirándulóerdő bejárata kora délelőtt; déltájra zsúfolásig megtelt a tópart és a park

A délelőtt folyamán egy rövidebb körtúrát tettünk: a Gaja jobb partján indultunk el, majd a szurdok Balinka felőli bejárata előtt (a Varjúvár turistaház közelében, mely sajnos üzemen kívüli) felmásztunk a gerincre, hogy aztán a Károly-kilátóból körülnézhessünk. A sziklagyep gazdag növényvilága lebilincselő volt: a védett nagyezerjófű (Dictamnus albus) számtalan tövével találkoztunk útközben, a kakukkfű (Thymus sp.) is éppen virágzott, és koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris) illata járt a levegőben az ösvény mentén. 

Séta a szelíden csordogáló Gaja mentén. Rómer Flóris 1859 augusztusában tett kirándulást a völgyben, amelyre így emlékezik vissza: „Az igen szép délutánt Gaja völgyében töltöttük. — Bodajkon túl leereszkedtünk tölgy és bükk vegyületből álló erdő közepén elég veszedelmes uton a roppant mészkörétegeken keresztül törő Gajához. A vidék vadregényes; de mennyivel szelídebb azon borzasztó sziklanyilásoknál, melyeken áttör ezen folyócska a nánai fürészmalomnál! Az iszapos partokon találtam — először tövén — a széplevelü hunyort, és kimondhatlan menynyiségben a szemtelenségig elharapódzó tövises csimpajt.” (RÓMER 1990: 42) A tövises csimpaj (Xanthium spinosum) a szúrós szerbtövis korabeli neve; a korai özönfaj terjedésének Rómer sem örült (GALAMBOS és SCHMIDT 2013: 37–39)

Aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) a szurdokvölgy szikláin

Nagyezerjófű a Gaja feletti sziklagyepen

A koloncos legyezőfű virágai tucatjával vonzották a rovarokat

A Varjúvár fölötti ösvényről szép kilátás nyílik nemcsak a Gaja-szurdok sziklái és erdeje...

...hanem a Magas-Bakony felé is: az előtérben Balinka község, a háttérben nagyon halványan kivehető a Kőris- és a Kék-hegy

A Károly-kilátó felé üdébb, vegyes erdőben vezetett utunk a gerincen. Ahogy telt az idő, egyre több turistával találkoztunk az ösvényeken, a kilátó előtt szabályosan sorba kellett állnunk, hogy néhány percig élvezhessük a kilátást. Amíg nem került ránk a sor, a kedvelt arborétumi és virágoskerti növény, a fürtös gyöngyike (Muscari sp.) termését fotóztuk az aljnövényzetben.

A fürtös gyöngyike termése

Kilátás a Károly-kilátóból a Fehérvárcsurgói-víztároló felé

Ebédünket a bodajki Csevegő Bisztróban költöttük el – ide is éppen jókor érkeztünk, az utánunk érkező pünkösdi zarándokcsoport tagjainak már bizonyára jó sokat kellett várniuk a rendelésük elkészültére. Bodajk kálváriáját és templomait egy másik alkalommal mi is meglátogatjuk! Számítani lehetett rá, hogy hamarosan zápor érkezik, így már alig vártuk, hogy eljussunk Csókakőre, hogy meglátogathassuk a már messziről csalogató, impozáns megjelenésű várat. A vár alatti parkoló tágas, a személyzet előzékeny és kedves. A parkolásért fizetni kell, de a vár megtekintése ingyenes. A Csókakő várához vezető 120 lépcsővel szemben, a Kőlyuk-völgyben található a Kőlyuk-barlang, először ezt kerestük fel. Meredek és csúszós hegyoldalban található a barlang bejárata.

A Kőlyuk-barlangban. A barlangról ezen a linken található bővebb információ

Még éppen sikerült lefotózni a közönséges lábatlangyíkot (Anguis fragilis), elszökőben a Kőlyuk-völgyben

Lőcslábú galacsinhajtó (Sisyphus schaefferi) a Kőlyuk-völgy egyik szikláján

A várban nagyon sok turista összegyűlt. A szűk kis közökön nem keveset kellett egymást kerülgetnünk, a legtöbben a szelfizést tartották a legjobb mókának, néhányan azért a kilátásban is gyönyörködtek. A várfalakról dél felé a Baglyas-hegy, közelebb a Fehérvárcsurgói-víztároló és Bodajk látszott, jobbra Mór széle, távolabb a Magas-Bakony csúcsait már esőfelhő takarta. 

A csókakői vár részlete, középen a kápolnával. Rómer Flóris 1859. augusztus 12-én délelőtt járt a várban, látogatásáról így ír könyvében: „Csókahegy oldalain a legjobb bor terem; volt itt a hajdan hatalmas Jezsuitáknak szép szőleje , csinos mulatóháza , mely még manap is a grófi birtokhoz tartozik. Innen mentünk fel a csúszós pázsiton a várkapu alá, hol én, mennyire időm engedé, és a romba dült falakból kivenni lehetett, ezek alaprajzát kísérlem meg felvenni. Tüzetesben vizsgálván a vár alkotását, bámulatra ragadott az épitők merénylete, kiket a sziklák meredeksége sem vala képes a munkától visszaijeszteni.” (RÓMER 1990: 46) Megemlékezik arról is, hogy a Mórhoz közeli Tőröspuszta templomának már csak az alapköveit találta meg. Tőröspusztát népes Árpád-kori településként említi egy internetes forrás, amely szerint a települést 1465-ben Thewrews néven említi egy okirat. A szóban forgó romokat Seidl Ignác ásatta ki 1857-ben. További adatok a mormost.hu weboldal egyik cikkéből: „TŐRÖS — Középkori oklevelekben 1461-1487. között fordul elő mint possessio [...]. A török uralom végén mar puszta [...]. Később sem települt meg. Templomának romjai a XIX. század közepén még láthatók voltak.” (A forrás elérhető ezen a linken.)

Kilátás a csókakői várból, a Vértes oldalából a Bakony felé. Újabb háromnapos, élményekben gazdag kirándulásunkból hazafelé autózva a fotón látható zivatarfelhőket Bakonycsernyén értük utol

IRODALOM

GALAMBOS István és SCHMIDT DÁVID 2013. A Magyar Természettudományi Múzeum Történeti Gyűjteményének (Collectio Historicae) Rómer Flóris által gyűjtött herbáriumi lapjai. In: Arrabona 51., 23–44. 

RÓMER Flóris 1990 [1860]. A Bakony. Terményrajzi és régészeti vázlat. Hasonmás kiadás, Európa Könyvkiadó, Budapest. Internetes elérés: https://mek.oszk.hu/15000/15064/15064.pdf (A letöltés ideje: 2024.10.17.)

A fotókat Takács-Csomai Zsófia és Takács Nándor készítette.